Úgy néz ki, hogy anyáéknak végre sikerült megszelídíteni engem.
Tegnap majdnem egy órát voltam anya ölében és miközben ő simogatott én rengeteg nyuszipuszit adtam neki. Persze kaptam répát, amit a kezdeti duzzogás után el is fogadtam. Azért egy kicsit kérettem magam, mert nem akartam, hogy rájöjjenek, nálam kajával minden elérhető, bár lehet, hogy már sejtik. :)))
Szóval tök jól éreztem magam, csak az volt a baj, hogy apa mindig belevakuzott a szemünkbe.
De még ezt is elviseltem, úgyhogy a sok konfliktus után szerintem helyreállt a béke. (A múltkori hisztijeimet anya nem tolerálta, egész sokat harcoltunk, de mindig az lett a vége, hogy amikor már azt hittem, hogy enyém a világuralom, akkor beraktak a ketrecbe). Most az a tervem, hogy a rengeteg szeretetért és gondoskodásért (bevallom, elsősorban a kajáért) cserébe kicsit eltűröm, hogy simogassanak. Mindenki jól jár. ;)
